Az elmúlt években számos tanulmány rámutatott, hogy gyerekeknél és felnőtteknél is komoly elhízási kockázatot jelent a rendszeres alvás hiánya.
A problémát előidéző mechanizmus egyre jobban érthető válik.
A mellékvese cortisol hormont állít elő, melynek reggel, az ébredéskor a legmagasabb a szintje. Napközben fokozatosan csökken, és lefekvés előtt válik a legalacsonyabbá. A stressz rendszerint megemeli a cortisol szintjét napközben bármikor, és a stressz időszaka alatt abnormálisan magas cortisol termelődik. Ez egészségügyi probléma kialakulásához vezet, amely lehet krónikus fáradtság, rossz hangulat, rossz alvás, gyulladások és extra kockázat szinte bármire.
A legújabb tanulmány rámutat, hogy az alváshiány már magában elégséges ahhoz, hogy napközben ne termelődjön elégséges cortisol.
A túl magas cortisol szint kikapcsolja a zsírégető géneket a májban, amely elhízási kockázatot jelent.
Ugyanakkor a túl kevés alvás miatt lecsökken a leptin szint, ez éhséget okoz, így többet eszik.
Az alváshiány stresszes problémákhoz vezet, amely rossz kedv, éhségérzet és általános fáradtság formájában mutatkozik - ezáltal az alvás minősége tovább romlik. Ha a körülmények öngerjesztő folyamata nem szűnik meg, akkor nagy valószínűséggel kövérség vagy súlyvesztés fordul elő.
Nagy sokak számára már az elégséges alap, ha tudatos kisérletet tesznek a több alvásra.
Mások az alvást segítő étkezéskiegészítőkben találják meg a kikapcsolódáshoz és jobb éjszakai alváshoz a segítséget.
Természetes, hogy ha rosszul aludt éjszaka, akkor extra étkezésre van szüksége az energia feltöltődéshez és az étkezés utáni vágy megelőzéséhez. Egyébként fennáll a kockázata, hogy "túleszi" magát. Az új cortisol adatok alapján az éhség általában a rossz alvást követő délután tör elő. Természetesen a nem elég alvás miatti stresszt bármilyen másik stressz is felerősítheti, és ezzel foglalkozni kell. Az étkezés a legjobb eszköz, hogy a csatában ne maradjon alul.
A cikk forrása
Írjon, ha a témáról van véleménye!
»Vissza a lap elejére