A KOVAFÖLD FELHASZNÁLÁSA AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN

Faar Ida

 

Mi a kovaföld?

A kovaföld megkövesedett egysejtűek, a kovamoszatok vázának maradványaiból áll. A kovamoszatok osztályába mintegy 10 000 szilárd sejtfalú szerveződésű moszatfaj tartozik. Amikor a kovamoszatok elpusztulnak, a vázuk hátramarad, ezek lesüllyednek a tavak és az óceánok mélyére, és a kovaföld alapját hozzák létre.   A természetes kovaföldet éppen ezért mélyről bányásszák, hiszen több millió évvel ezelőtt alakult ki azokon a helyeken, ahol egykor vizes területek voltak: tehát régi tavak és tengerek mélyén.

A kovaföld fontos fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkező amorf szilikátokból áll, amely lehetővé teszi különböző célokra történő felhasználását. Jellemzője a porozitás és az áteresztőképesség, az alacsony sűrűség, a hővezető képesség, az apró szemcseméretet, a nagy felület, az oldhatóság, a felszívóképesség. Tulajdonságainak köszönhetően több területen is alkalmazzák.

A kovaföld emberi szervezetre gyakorolt kedvező hatásairól már sok ismerettel rendelkezünk.  A kovaföld természetes forrása a szilíciumnak (mintegy 85 %-a az), annak a nyomelemeknek, amely nélkül nem lenne élet a Földön. A szilícium a második leggyakoribb elem -  a természetben mindenütt megtalálható - az összes élőlénynek szüksége van rá. 
 

KOVAFÖLD (SZILÍCIUM-DIOXID)

1 100 Ft-tól

 

Felhasználási területei:

• a takarmányozásban - a kovaföld állatoknak kiváló takarmány adalékanyag. Természetes szilícium-forrás,  serkenti az állatok növekedését, megköti a mérgeket, hatásos a gyomor-, bélrendszeri  és más paraziták ellen, kiváló féreghajtó,  
• antibiotikumok helyettesítésére - csökkentheti  a takarmányozásban az antibiotikumok folyamatos használatát 
• vakcinák hatásnövelő szereként
• víztisztítóként, mert szűrőként funkcionál
• tárolt gabonafélék rovarkártevők elleni védelmére
• állatoknál rovarirtó szerként 

A fosszilis kovaföld előnye, hogy olcsó, nem mérgező, nagy mennyiségben és könnyen elérhető. 

Állattenyésztésben

A kovaföld hatásos az állatok test felszínén élősködő  a test felszínén élősködő parazita fajok ellen, csökkenti a bolhák, tetvek, kullancsok és szárnyas atkák aktivitását. Például ezért ajánlott a kovaföld tyúkoknak - megvédi őket a vörös atkásodástól (madártetű). Minden egyes tyúktetű peték százezreit rakja le hetente. Ezek az apró vérszívók elszaporodva legyengítik a baromfiállományt, általános stresszt, anémiát, gyenge immunrendszert, tollcsipkedést, végső soron állatelhullást is okozva. A kovaföld ebben az esetben rovarirtóként használható fizikai megkötőképességének köszönhetően. A finom por elnyeli a rovarok viaszos külső rétegeinek lipidjeit, dehidratálja őket, ami a rovarok pusztulásukhoz vezet. A kovafölddel be kell szórni az ólakat, az ülőrudakat, a tojófészket és az almot, sőt a baromfiudvar homokfürdőjét is. 
 

Penészgomba ellen 

A kovaföld az állati takarmányok penészgomba tartalmát is semlegesíti káros maradványok nélkül (a legismertebbek az Aspergillus és Fusarium gombák által termelt dezoxinivalenol és aflatoxin), úgy, hogy közben  nem gyengíti a takarmány tápértékét. A penészgombák által termelt veszélyes anyagok az egész táplálékláncon végighaladva károsodások sorát generálhatják akár az állati, akár az emberi szervezetben, ezért a takarmányok mikotoxinok elleni védelme fontos egészségügyi kérdés.
 

Rovarirtó szerként

A kovaföld természetes rovarirtó szerként való felhasználására azért van szükség, mert  a világon évente megtermelt gabona mennyiség több mint egyharmada elvész  a tárolás során a kártevő rovarok  miatt. A felhasznált rovarölő vegyi anyagok megmaradó toxicitása aggodalomra adhat okot, ezért van szükség a kovaföld nyújtotta természetes védekezésre. A kovaföld ígéretes alternatíva, sikeresen pótolhatja  az rovarölő szereket. A kovaföld közvetlenül érintkezik a rovartestekkel - felszívja az bőrfelületen lévő zsírréteget és zsírsavakat, ezáltal az ízeltlábúak kiszáradását eredményezi. 

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Felhasznált irodalom:

https://www.mdpi.com/2076-2615/9/3/70/htm