A JomTom webáruház a felhasználói élmény növelése érdekében cookie-kat használ. Webáruházunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát. Elfogadom
Termékek Menü
0

Az eper fűrészporból, a bergamot kőolajból szintetizált

Az eper fűrészporból, a bergamot kőolajból szintetizált

Nem szoktam felülni az élelmiszeripar elleni kirohanásoknak és uszításnak, de sokkal fogékonyabb lettem, amióta első kézből hallok mindenféle rémséget az említett iparág berkein belülről.

Mióta eszünk fűrészport?

Az eper fantasztikus gyümölcs! Önmagában, tejszínhabbal, fagylaltban, öntetként, vanília pudingos palacsintában  finom, és mint a természet friss teremtménye egészséges is. Leszámítva néhány embertársunkat, akiknél allergiás reakciókat vált ki. És hát az epres joghurt, eperfagyi hmmm! Mennyei! Vagy mégsem?

A világ teljes epertermése az Egyesült Államokban élő fogyasztói igény kb. 5 %-ának fedezésére lenne elég. Másnak nem maradna egy falat sem. (Nekünk, magyaroknak sem!) Mi következik ebből? Lehet, hogy az epres joghurtban nincs is eper? De akkor mi van benne?

Az alábbi információk Hans-Ulrich Grimm: A leves hazudik című könyvéből (kiadó: Kétezeregy kiadó, Piliscsaba) származó idézetek.

A bajor tejnagyüzem, a Müller minőségi ellenőre állítja: képtelenség lenne mesterséges aromák nélkül előállítani az eperjoghurtot. Az ipar, amely tulajdonképpen hasznos termékeket állít elő, minden energiáját arra fordítja, hogy eltávolítsa termékeiből a hasznosat, a tápanyagokat. Tengernyi szabadalmat nyújtanak be olyan élelmiszerekre, amelyek feleslegesek, a szervezetnek egyáltalán nincs is szüksége rájuk.

Imitált élelmiszerek, kalóriaszegények, zsír- és fehérjementesek. Az imitált élelmiszerek e fajtájának olyan élelmiszerekből kell állnia, amelyek semmilyen tápértékkel nem rendelkeznek, kizárólag az evés élvezetét teszik korlátlanul lehetővé. Bizonyos szempontból a levegő is étel. A levegőhöz már csak az illúzió hiányzik. Erről gondoskodik az íz. Azt a segítséget nyújtja, amelynek révén a vevő a tulajdonképpen haszontalan készítményeket mégis megveszi.

Az ehető és az ehetetlen határa is megszűnt. A fűrészpor például az emberi táplálkozás számára mindeddig elérhetetlennek tűnt, alapanyagként csak a pozdorjalapok készítésére volt használatos.
A Haarmann&Reimer cégnél fűrészporból eperaromát állítanak elő. A pontos eljárás természetesen titkos. Mivel azonban az ízmérnökök is büszkék a maguk találmányaira, a holzmindeni urak egyike elárulja az eljárást.

Veszünk egy kis fűrészport, pontosabban ausztrál fűrészport. Elkeverjük alkohollal, vízzel és néhány egyéb összetevővel. Mindezt egy kicsit főzni kell, és hamarosan kellemes, természetes eperaromát kapunk. Kicsit megváltoztatott receptúrával a fűrészpor málnaaromaként is szolgálhat, képes azonban akár a kakaóra, a csokoládéra vagy a vaníliára is megtévesztően hasonlítani.

A Food Ingredients Specialities nevű Nestlé-leányvállalatnál például mogyoró maradékot és búzasikért vesznek, majd hozzáöntenek sósavat és nátronlúgot. A készítmény lehet szalámi- vagy disznóhús ízű, üvegekbe töltik, és mint ízhelyettesítőt adják el.

A citromsavat, mely a legfontosabb ízanyagok egyike többek között a frissítő italokban, mint a cola is -, ma szinte kizárólag penészgombák és talajbaktériumok váladékából nyerik. Ki akarna a gyárakban nehéz munkával citromot facsarni, amikor egy bacilus vagy penészgomba sokkal takarékosabban kiköpi vagy kibocsátja a friss savat. Az elfogyasztott élelmiszerek egyharmadát enzimek és mikroorganizmusok segítségével állítják elő, írja a német kormány táplálkozási jelentése 1992-ben.

Némely füstölt sonka különleges finomságnak számít, a füstölt lazac egyenesen ínyencségnek. Az ilyen füstölt áru meglehetősen drága a körülményes füstölési eljárás miatt. Elmés vállalkozók ezért azzal az ötlettel álltak elő, hogy a füstölést egyszerűen el lehetne hagyni, és helyette zuhanyt alkalmazni, az árut pedig jó drágán eladni. Az ily módon kispriccelt íz fantom. Virtuális élmény.

A "füstölt lazac" nincs megfüstölve, nem tartható el tovább, de olyan az íze, mintha. Hatalmas gyárakat építettek, amelyekben fa kokszolódik, vagy különböző vegyi anyagokat kevernek össze, hogy olyan ízük legyen, mintha. Hatalmas kamionok szállítják a folyékony füstöt, mint a fűtőolajat.

A Knorr Tyúkhúsleves csigatésztával nevű terméke 2 gramm szárított tyúkot tartalmaz, granulátum formájában. Ez nem több mint 7 gramm eredeti tyúknak felel meg. Természetesen nincs a világnak olyan szakácsa, aki ebből tyúkízt tudna varázsolni négy tányér leveshez. A Knorr képes erre egy gramm aromával, a gyári ízzel.

A Maggi is hasonlóképpen csinálja. Az úgynevezett marhahúslevesbe literenként 2,3 gramm marhazsiradék és minimum 670 milligramm húskivonat kerül. Ezt a felirat szerint mennyiségileg egyéb anyagok megelőzik: jódozott só, aroma, ízfokozók (nátriumglutamát, E 631, E 627).

Tulajdonképpen túlzás a készítményeket az elenyésző mennyiségű, milligrammos nagyságrendű húskivonat után elnevezni. Lényegesebb alkotórészei alapján "jódozott sóaromaízfokozó levesnek" kellene hívni.

Light termékek

(Frankfurter Allgemeine Zeitung, 1994.)
A kalóriaszegény műtermékekkel a hazugságok sokasága is az asztalra kerül:
Egy light kolbász mindössze két kalóriával volt szegényebb, mint egy szokásos, egy állítólagos light tyúk 100 grammja előre csomagolva, édes-savanyú mártásban, a maga 98 kalóriájával majdnem olyan zsíros volt, mint egy disznócsülök. Egy light márványsütemény pedig több kalóriát tartalmazott, mint hagyományos testvére. A Fogyasztói Központtól származó vizsgálatok szerint 214 light termékből minden ötödiken félrevezető tápanyagmennyiségek szerepelnek. Még a bíróságnak is fel kellett lépnie a túlzó reklámokkal szemben.

Korábban diétásnak hívták, aztán lett light, ma pedig wellness termékekről beszélnek a reklámok. A legtöbb ilyen termékben csökkentik a zsírmennyiséget, ám mivel a zsír egy természetes ízfokozó és ízhordozó, ezért az elveszett ízt valahogy pótolni kell.

Emiatt vannak light és wellness termékek teli tömködve mesterséges adalékokkal, és persze cukorral is. S persze ebből fakad a kalóriaprobléma is. Amúgy erre a light ellentétre egyik legegyszerűbb párhuzam pl a tej és az étcsoki: a tejcsokiban kevesebb a kakaóvaj, de több a cukor, míg az étcsokiban kevesebb a cukor de több a kakaóvaj. Kb. egyformán kalóriadúsak (bár utóbbi egészségesebb). Az pedig, hogy a zsír egészségtelen, csak marketingfogás, hiszen egy jó tiszta, házi libazsír is rengeteg telítetlen zsírmolekulát tartalmaz - szóval messze nem olyan egészségtelen, mint a "modern hírneve".

Édesítőszerek

Az édesítőszerek hizlalnak, állatkísérletekben azok a dán és holland malacok is bizonyították, amelyek az aromák mellé édes kiegészítőket is ehettek. Az Amerikai Rák Társaság 80.000 hölgyet átfogó vizsgálatánál úgy találta, hogy azok a résztvevők, akik édesítőszert fogyasztottak, jobban híztak, mint azok, akik cukorral édesítettek.

A csokoládépudingot legalábbis részben hasonló összetevőkből keverik össze, mint a kutyaeledelt. A csemegebor ugyanazoknak az összetevőknek köszönheti zamatát, mint a szájöblítő. Az édes élet a mérnökök és szabadalmi jogászok karmai közé került.
Bár az élet még esetleg édes, de már egyáltalán nem mulatságos. Az édes pedig csak puszta illúzió, minden alap nélkül.

Az új alapanyagok keresése közben az amerikai Procter & Gamble minden kreativitását latba vetve emberi fogyasztásra alkalmassá tette a mindeddig csak alsónadrágok és trikók előállítására használt pamutot. A növény rostjai ugyanis a kenyérben rostos anyagként szolgálhatnak. Kalóriaszegénynek számít, ami különösen egészséges.

További olvasmányok

Norbi Update életmód rendszer, marhahúsleves kocka

Maggi ízvarázs

Filteres teák szintetikumokkal

Bázikus konyha könyvismertető

Tartalomhoz tartozó címkék: hír