A JomTom webáruház a felhasználói élmény növelése érdekében cookie-kat használ. Webáruházunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát. Elfogadom
Termékek Menü
0

Lúgosság lúgositó hatás nélkül

Lúgosság lúgositó hatás nélkül

Egy pohár 9 pH értékű viz lehet alacsony, közepes vagy magas lúgosságú, attól függően, hogy mi van benne feloldva. Ez határozza meg bármely viz között a különbséget. Elképzelhető, hogy a drágán vett ionizáló viztisztitója közel sem ér annyit, amennyibe került?

A magas pH értékű (erősen lúgos) viz sem biiztos, hogy lúgositó hatású, azaz lehet, hogy alig puffereli a viz az emberi szervezet savas állapotát. Azaz nem a magas pH értékű vizre van szükségünk, hanem olyan vizre, melynek nagyon magas a lúgositó hatása.

Valamit találtam az ivóvízünkben, amelyről azt gondolom, hogy hatása létfontosságú. Egy pH mérést követően láttam, hogy enyhén savas, de egy csipetnyi szódabikarbónát adva 2,5 liter vizhez, azt lúgositó hatásúvá változtatta.

A szakértők és érdeklődők is rendszeresen összekeverik a lúgos és lúgositó kifejezések értelmezését. Egyszerűsitve, nem elegendő magas pH értékű vizet inni, mert a pH nem túlzottan érdekes tényező, amikor lúgositani akarjuk szervezetünket. Gondoljon a frissen csavart citrom levére vagy a bio, pasztőrizálatlan almaecetre. Mindkettő savas pH-jú, de ettől még kiválóan lúgositanak. A túlzott metabolikus savasodás kulcsa, hogy olyan lúgositó tartalékok képződjenek testnedveinkben és szöveteinkben, melyek a lúgositó ásványi anyagok hatására kerülnek be szervezetünkbe.

A vizszakértő Robert Slovak irta: “A szódabikarbónát mai napig szeretem! Jó és valóban lúgosító, mig a legnépszerűbb, egészségügyi guruk által ajánlott különféle drága, pH értéket emelő cseppek, a drágán számlázott 1 dl-es tartályokban óriási átverések. Megjegyzésként, néhány embernél a szódabikarbónában levő nátrium túl sok lehet, ők helyettesithetik káliumbikarbónával vagy keverhetik a két ásványi anyagot.”

Akiket aggaszt a desztillált vagy RO víz savassága, Slovak azt mondja, hogy azok téves információk. “Az igazság az, hogy amikor az atmoszférikus széndioxid értéke eléri az egyensúlyt a desztillált vagy RO vizben (enyhe szénsav képződik) a pH érték enyhén csökken (pH 6.5), de ettől még nem savképző tulajdonságúak! Amikor a desztillált vagy RO víz eléri a nyálunkat vagy gyomorsavunkat, pH  értéke sebesen újraállitódik, és más pH-t és más puffer kapacitást vesznek fel. Azt mondani, hogy a desztillált vagy RO viz magasan savas, egyszerűen hibás állitás, marketing csavar a lúgos viz javára! A képződött enyhe szénsav egyszerűen nem képes savasitani a szervezetet!  Ha továbblépünk, az ujjunk végén levő, csipetnyinél is kevesebb szódabikarbóna teljes mértékben semlegesit egy pohár desztillált vagy RO vizet."

“Önmagában a viz pH értékének nincs jelentősége, ha nincs pufferelő kapacitása.. Könnyedén tudok adni bárkinek egy 7 pH-nál alacsonyabb értékű (savas) vizet, mely több savat képes semlegesiteni, mint a 10 pH értékű viz!  Ezt az emberek többsége teljesen értetlenül olvassa. A magas pH értékű ionizált viz, kapcsolódó lúgositó hatás nélkül (bikarbonátok, karbonátok, hydroxidok) csak kidobott pénzek.” folytatta  Slovak.

Amikor a viz pH értéke magas, a megfelelő mennyiségű lúgositás hiánya (lúgositó ásványok) lehetetlenné teszik a gyomorban levő sav semlegesitését, ami elinditaná a bikarbonát termelődését a vérben. Egy lúgos ionizátor alig ad bármilyen lúgositó hatást a vizhez, annak pH emelésén kivül. Az egyedüli valós savsemlegesitő kapacitás már a csapvizben megtalálható!  A szervezet ionizált vizzel történő lúgositásához pénzpócsékolás a lúgos ionizátorok használata, amikor a szódabikarbóna olcsón rendelkezésünkre áll.

A lúgositás a víz olyan képessége, hogy ellenálljon azoknak a pH változásoknak, amelyek a vizet még savasabbá alakitanák. Ez a képesség általánossságban úgy ismert, mint "pufferelő képesség"  Ha például ugyanazt a gyenge savas oldatot önti két kémcsőbe, mindkettőnél 7 pH, de az egyikben nincs pufferelő erő (nulla lúgositó hatás) és a másokban van, pld. 450 mg/liter), a nulla lúgositású viz pH értéke azonnal csökken, mig a másik, pufferelt viznél semmilyen pH érték változást nem tapasztalunk.

A természetes vizek lúgositó hatását a talaj és az a kőzet határozza meg, melyen a viz áthalad. A természetes lúgositás fő forrásai a kövek, melyek karbonát, bikarbonát és hydroxid összetevőket tartalmaznak, a borátok, szilikátok és foszfátok szintén hozzájárulnak a lúgositó hatáshoz. A mészkő karbonátokban gazdag, igy a mészköves területű sziklavájatokban átfolyó vizek általánosságban magasan lúgositó hatásúak, emiatt pufferelő kapacitásuk is jó. Ellentéteként a folyami vizek, folyóvizek, tavak és a földalatti részek, melyek gránitban gazdagok, általában alacsony lúgosságúak, ezért pufferelő kapacitásuk is alacsony.

Az ásványi anyagokban hiányos területeken használt ionizáló vizlúgositók (nagyon sok város vizellátását felületi vizek vagy folyóvizek biztositják) különösen félrevezetőek, mert az ionizáló lúgositó gép magas pH értékre van beálitva. De a túl alacsony lúgositó hatásnak alig van egészségügyi különbsége. Sokkal előnyösebb lenne fél teáskanál szódabikarbóna hozzáadása a vizhez. Minden ionizátoros viztisztitó használójának érdemes elgondolkodnia, hogy az erősebb lúgositó hatáshoz szódabikarbónát adjon a vizhez.

"A daganatos szövetek savasak, mig az egészséges szövetek lúgosak. A viz H+ és OH- ionokból áll, ha túlzott  mennyiségű a H+, akkor savas, ha túl magas az OH- ionok száma, akkor lúgos"  Dr. Otto Heinrich Warburg, 1931 Nobel-dij a daganat valódi okának felfedezéséért.

A pH a vizben levő hidrogén ionokhoz kapcsolódik, és a hidrogén potenciált mutatja. A lúgosság a vizben levő széndioxid, bikarbónát, karbonát és hydroxid ionok mennyiségét adja meg. A normál ivóviz pH értékében a karbonátok, bikarbonátok járulnak hozzá a lúgossághoz.

A természetes vizek kémiájában különböző tipusú lúgosságok léteznek. Mindegyik azt méri, hogy mennyi sav (H+) szükséges a pH érték megadott mértékre csökkentéséhez. Az akvaristák azért mérik a lúgosságot, mert normál tengervizben a lúgosságot legnagyobb mértékben a bikarbonátok és karbonátok adják. Ebből adódóan a lúgositó hatás annak jelzése, hogy van-e vagy nincs elegendő bikarbonát a vizben. Az emberi testben a bikarbonát a fő lúgositó puffer. A lúgositó pufferek kivülről érkeznek, a bikarbonátot tartalmazó viz eredményeként.

A tengervizben levő különböző kémiai anyagok vannak, melyek hozzájárulnak a lúgositó hatáshoz. A táblázat a "Oceonágráfia kémiája" része, (Frank Millero; 1996) azt mutatja, hogyan járulnak a főbb összetevők a tengerviz pH 8-as értékéhez.

Kémiai anyag

Relativ hozzájárulása a lúgositó hatáshoz

HCO3– (bicarbonát)

89.8

CO3– (carbonát)

6.7

B(OH)4–(borát)

2.9

SiO(OH)3–(silikát)

0.2

MgOH+ (magnézium monohydroxylat)

0.1

OH–(hydroxid)

0.1

HPO4– és PO4—(foszfát)

0.1

A széndioxid speciálisan oldódik a vizben szénsavvá (H2CO3). Bármilyen adott pH értéken pontos matematikai kapcsolat áll fenn a szénsav és bikarbonát és karbonát között. A friss vizek 9,3 pH és tengerviiz 8,4 pH értékében a karbonát koncentrációja 100-szor magasabb, mint szénsav.

A bikarbonát tartalmú vizek a legegészségebbek iváshoz. Rendkivül fontos látni, hogy a lúgositó hatás nem függ szigorúan a lúgosságtól. . A pH érték a lúgositás fokának mértéke, de nem a minőségé.

A legjobb vizkezelő rendszerekben a vizet magnéziumbikarbónáttal kezelik. A desztillált és RO vizet tökéletessé lehet változtatni magnéziumbikarbóna hozzáadásával, mert az átstruktúrálja a vizet. Kevésbé költséges megoldás a szódabikarbóna és magnézium olajból néhány csepp hozzáadása a viz gyógyszerré alakitásához.

Tartalomhoz tartozó címkék: hír