A JomTom webáruház a felhasználói élmény növelése érdekében cookie-kat használ. Webáruházunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát. Elfogadom
Termékek Menü

Mérgező finomított, növényi olajok

Schramm Tamás
2016-07-17 18:00:00
Mérgező finomított, növényi olajok

Amikor a finomított növényi zsírok (napraforgó, szója, repce és kukorica olajok) bevitele lecsökken, a szövetekben 4 évig tárolt mennyiség is csökken, így könnyebb a metabolizmus javítása, és a stressz hormonok alacsony szinten tartása.

Az olvasmányban váltogatva használtam a „finomított növényi olajok” és „többszörösen telítetlen zsírsavak” kifejezéseket. Dietetikusok és nagy konyhai felhasználók tudják, hogy a növényi olajoknál a legfontosabb tényező a különféle zsírsavak aránya. Az szabja meg a melegíthetőséget is.
Az alternatív szakirodalom 60-80 éve írja, hogy az emberi szervezetre legkárosabb olajok a napraforgó, repce és szója finomított, növényi étolajok.
A sütéshez, főzéshez használt, hidegen préselt kukorica olaj is ugyanolyan káros a szervezetre, mint a fentiek.

Az emberi zsírszövetben a zsírok felezése ideje kb. 600 nap, ami azt jelenti, hogy az elfogyasztott olajból jelentős mennyiség marad 4 év után a szervezetben, ha időközben kivonjuk a táplálkozásból.

A komoly alkohol fogyasztás gátolja a sejtszintű lélegzést, hatására gyulladásos folyamatok alakulnak ki. A szervezet vaskészletét is érintik, mégis, jóval kevésbé veszélyes, mint a finomított növényi olajok. Ha abszolút megszűnne a táplálkozásból a többszörösen telítetlen zsírsavak szervezetünkbe kerülése, senki nem ismerné, hogy mit jelent a metabolikus stressz, holott az nem halmozódik.

Megfelelő protein és telített zsírok (kókusz olaj/zsír, vaj) várandós állapot idején fogyasztása meggátolja a várandósság és csecsemőkor idején megjelenő számos problémát. Mivel a finomított növényi olajok sok éven keresztül a szövetekben maradnak, stressz idején mobilizálódnak. Emiatt nagyon fontos a várandósságot megelőző időszak táplálkozása. Az E-vitamin igény a finomított növényi olajok fogyasztásának bejezését követő években is megmarad. A táplálkozás, mely védelmet nyújt a magzatnak, pontosan ugyanaz, mint ami a felnőtteket megvédi a stressz különböző fajtáitól, és megakadályozza az öregedés számos, borzalmas tünetét.

A szövetekben levő többszörösen telített zsírsav mennyisége meghatározza a szövet fogékonyságát sugárzás és más stressz hatások sérülései ellen. A finomított növényi olajok stressz hatások nélkül is károsítják az agyat, ha nincs elegendő antioxidáns, E-vitamin és szelén a táplálkozásban.

Minél nagyobb mennyiségű toxikus zsír van szervezetünkben, annál gondosabbnak kell lennünk a metabolizmus és fizikai aktivitás növelésében. Minél több E-vitamin, és rövid-láncú, telített zsírsav, illetve más, lipid védő anyag szükséges.

A pajzsmirigy, progeszteron hormon és a jó minőségű táplálkozás általánosan javítja az epilepszia problémáját. Fontos megjegyezni, hogy a rohamok fiziológiájában a telített zsírok (kókuszolaj, vaj) bevitele és a szabad gyökök arra utalnak, hogy minimálisra kell csökkenti a finomított növényi olajok, így a napraforgó olaj, kukorica olaj, repce és szója olaj bevitelét. Ha azokat teljesen eltávolítjuk a táplálkozásból, szöveteinkből még évek múlva is távoznak, ezért az E-vitamin bevitele segítséget ad a rohamok gyakoriságának és intenzitásának csökkentésében.

De amikor a szövetekben óriási mennyiségű többszörösen telítetlen zsírsav halmozódik fel, a fáradtság és a hosszabb idejű izgalom hatására az oxidatív károsodás maradványai megmaradnak, és a szervezet alkalmazkodó mechanizmusa egyre elveszíti hatékonyságát.

Stressz és éhség esetén a szervezetben tárolt finomított növényi olajok kibocsátása lassítja a metabolizmust. A niacinamid segítséget ad a szabad zsírsavak mennyiségének csökkentésében, és a helyes táplálkozás lehetővé teszi a máj számára, hogy ha nem árasztották el nagy mennyiségben a finomított növényi olajok, azokat lassan méregtelenítse. Minden étkezésnél kis mennyiségű kókuszolaj fogyasztása megnöveli a zsírok oxidálásának képességét, és azzal megszűnik a finomított növényi olajok pajzsmirigy ellenes hatása. Az aszpirin is csökkenti a stressz során növekvő, szabad zsírsavakat és stimulálja a metabolizmust. Pajzsmirigy gyógyszer fogyasztása addig indokolt, amíg a telített zsírok / finomított növényi zsírok bevitele eléri a 2:1 arányt.

A telített zsírok védelmet nyújtanak a szervezet szöveteiben tárolt növényi finomított zsírok ellen, gátolják a vércukor szintjének ugrálását és a tárolt zsírok mobilizálódását.

A testünkben levő, magas mennyiségű finomított növényi olajok fogékonnyá teszik szervezetünket a gyulladás, stressz, trauma, fertőzés, sugárzás, hormonális rendszer egyensúlyának felborulása és más alapvető problémákra.

Mivel a tárolt zsírok legnagyobb arányban többszörösen telítetlen zsírsavak, a pajzsmirigy működését elnyomják, mert a zsírok folyamatosan a véráramba kerülnek. Ha a személy koleszterin, pajzsmirigy és A-vitamin szintje elegendő, ösztrogén szintje alacsony marad, ezért nem szükséges progeszteron kiegészítő. De mivel a zsírszövet az ösztrogén szintézis forrása, gyulladás, stressz vagy alacsony pajzsmirigy szint esetén, mégis szükség van progeszteronra. Az aszpirin minden egyes adagja gyomorvérzést okoz, de segít meggátolni az ösztrogén szintézist.

A jelentős mennyiségű növényi olajat fogyasztók szervezetében felhalmozódó zsírt a telített zsírok nem tudják „kihúzni” tárolóhelyükről, csak akkor, ha a pajzsmirigy hormon értéke megfelelő, a szervezetben van elegendő E-vitamin, és kókuszolaj.

A többszörösen telítetlen zsírsavak táplálkozásból eltávolítása lényeges, még akkor is, ha nincs azonnali hatása. Az aszpirin és szalicilsav gátolja a finomított növényi olajok számos karcinogén (tumort előidéző) hatását. A telített zsírok (kókuszolaj, vaj) széleskörű gyulladás és daganat ellenes hatásúak. Néhányuk közvetlen, mások a toxikus hatás gátlásával függ össze. A niacinamid gátolja a lipolysis (zsírbontás) folyamatát.

Fiatal személynél, jó táplálkozás, napfénynek kitettség és magaslati levegőn tartózkodás esetén gyakran megszűnnek a komoly és előrehaladott gyulladás folyamatok. Idősebb korban, ha szövetekben magas a finomított növényi zsírok mennyisége, és az azokból lebomló termékek, a gyulladásos állapotból megszabaduláshoz jóval szélesebb körű környezeti támogatás szükséges.

Ha a szervezetben magas a lerakódott, finomított növényi olajok mennyisége, a nagyobb mennyiségben fogyasztott cukor nem metabolizálódik, hanem telített zsírsavakká alakul, ami stressz- és gyulladásgátló hatású. Számos propaganda kísérletet végeztek, nagy mennyiségű, többszörösen telítetlen (napraforgó, repce, kukorica, szója olajok) zsírokkal, melyekből a cukor zsír formába alakult. Ez tette lehetővé, hogy szétárasszák őrült táplálkozási ajánlásaikat a világban, mely vélhetően megmagyarázza a járványos elhízást.

De a kormányzati számok azt mutatják, hogy a finomított növényi zsírok fogyasztása következtében nő az elhízás, nem a cukor növeli. Számos leírást és információt olvashatnak az úgynevezett „Randle ciklus”-ról, melyben a zsírsavak leállítják a cukor oxidációs képességét. A növényi, finomított olajok nagyon sok olyan dolgot végeznek a szervezetben, ami miatt a vércukor növekedése nem megfelelő. Néhány évvel ezelőtt orvosi szakemberek elkezdtek beszélni az inzulin veszélyes hatásairól, hogy stimulálja a zsír termelődését. Az „inzulin rezisztencia” az, ami magas szinten tartja az inzulint, és gátolja az elhízást. De az orvosi elhízási kultúra gondolkodása hibás. Az „inzulin rezisztencia” egyik tényezője a finomított növényi olajok és az ösztrogén – a finomított növényi olajok szövetekben felhalmozódása növeli az ösztrogén termelődést, és ugyanezek a szabad zsírsavak teszik intenzívebbé az ösztrogén hatását, ami különböző módokon hat a glukóz oxidációra.

Immunrendszerünk tökéletesen alkalmas a normál stressztől a bakteriális endotoxinok elnyomásáig, de amikor a nem stabil zsírok felhalmozódnak, minden egyes endotoxin kitettség újabb gyulladásos stressz hoz létre, melynek hatására felszabadul a tárolt zsír. Agyunkban nagyon magas a komplex zsírok koncentrációja, és erőteljesen fogékony a lipid peroxidáció által képződő stressz hatására. Az állapot egyre rosszabbodik az öregedés során felhalmozódó nem stabil zsírok miatt.

A többszörösen telítetlen zsírsavak számtalan módon különböznek a telített zsírsavaktól. Többek között formájukban, olvadási hőmérsékletükben, és minden típusú zsírsav egyedi, saját tulajdonságainak változatosságában. A növényekben levő többszörösen telítetlen zsírsav – halolaj esetén algából készül – jóval kevésbe stabil, mint a telített zsírok, rendkívül érzékenyek a mérgekké történő lebomlásra, különösen melegvérű állatokban. További különbségek a felületképző hatásuk, töltésük (dielektromos hatás), savasságuk és vízben oldhatóságuk. A többszörösen telítetlen zsírsavak sokkal jobban oldódnak vízben, mint a telített zsírsavak, ugyanolyan hosszban. Ez utóbbi tulajdonság valószínűleg megmagyarázza, miért funkcionál a pálmasav felületaktívként a tüdőkben, lehetővé téve, hogy a légző zsákocskák nyitva maradjanak, míg a finomított növényi olajok tüdő ödémát és légzésleállást okoznak.

A víz, olaj oldhatóságukban levő különbség hatással van zsírsav és a lipofil, olaj típusú, protein részek kötési erejére. Amikor egy proteinnek olyan része van, amely nagy affinitású a kettős kötéssel rendelkező lipidre, a finomított növényi zsírsavak kiszorítják a telített zsírsavakat, néha a többszörös kötésű hormonokat is, így a thyroxint és ösztrogént a proteinekből. A transthyretin (prealbumin néven is nevezik) fontos pajzsmirigy hormon és A-vitamin hordozó. Az A-vitamin és thyroxin telítettségének elvesztése lehetővé teszi finom kötődésüket a transthyretin és más proteinekkel, de a finomított, növényi zsírsavak őket is képesek kiszorítani.

…...A sejtek zsírbontó tulajdonságúak, és részlegesen felszívják a molekulákat saját zsírossághoz; ami hosszú ideje ahhoz a következtetéshez vezette az embereket, hogy azt higyjék, a sejteket zsíros membrán borítja.

A legtöbb ember ma is azt gondolja, hogy a sejteket védőmembrán borítja. Amiatt a gyógyszer, és táplálkozáskiegészítő ipar elkezdett speciális termékeket árulni, amelyet „megcélozzák” vagy „szállítják” a membránon keresztül a sejtekhez a proteineket. Ha bármit zsírral keverünk, az még könnyebben bejut a sejtekbe. A stressz, ami növeli a szabad zsírsavakat és csökkenti a sejt energiáját, még átjárhatóbbá változtatja a sejteket, elérhetővé téve az anyagok széles körét, azokat is, amik kevésbé lipophilic.

A linolénsav és arachidonsav, melyekről azt mondják, hogy „a lipid membránt jóval átjárhatóbbá változhatják”. Ténylegesen a teljes sejt válik átjárhatóbbá, a sejtet felépítő proteinhez kapcsolódnak, növelik a vízhez való affinitásukat, általános felpuffadást és a mitochondria duzzadását okozzák. Következményeként csökken az oxidativ funkció, több kálcium jut a sejtbe,

Amikor órákon keresztül nem eszünk, glycogen tartalékunk csökken, és megnövekszik az adrenalin kiválasztás, ami addig szabadít fel glukózt, amíg glycogen érhető el. Emellett a zsírszövetekből zsírsejteket is felszabadít. Ha a táplálkozásban krónikusan több a többszörösen telítetlen zsírsav mennyisége, mint az azonnal oxidálható vagy a máj által méregteleníthető, felborul arányuk a zsír lerakódásában. A zsírsejtek elsődleges a telített zsírokat oxidálják, mert abból képzik saját energiájukat. A többszörösen telítetlen zsírsavak jobban oldódnak vízben, következményeként stressz esetén elsődlegesen a vérkeringésbe kerülnek.

Jó egészségnél, különösen gyermekeknél, a stresszhormonok csak a szükséges mennyiségben jönnek létre a szabad, telített zsírsavak negatív visszacsatolása miatt. Azok gátolják az adrenalin és a mellékvese szteroidok termelését, gyorsan véget vet a stressznek a protein és szénhidrát fogyasztása. Amikor a tárolt zsírok főleg többszörösen telítetlenek, a szérum szabad zsírsavai főleg linoleic acid and arachidonic acid, és kisebb mértékben más telítetlen zsírsavakból állnak. Ezek stimulálják a stressz hormonok, ACTH, kortizol, adrenalin, glucagon és prolactin létrejöttét, ami növeli a lipolisist. Az ördögi körben egyre több zsírsav jön létre. Ha relatívan alacsony a finomított növényi zsírok jelenléte, a stressz reakció önkorlátozó. Magas szintnél a stressz válasz magától erősödő.

Nagyon intenzív stressz, például trauma vagy sepsis esetén a zsírsavakat felszabadító reakció veszélyesen nem kívánatos szintre emelkedhet, sokkos állapotot okozva. Sokk esetén a szabad zsírsavak felszabadulása hatással van a glukóz energia felhasználására, a sejtek vizet és kálciumot vesznek fel, csökken a vér mennyiség és a vérkeringés. ATP, enzimek és más sejtösszetevők szöknek meg. (Boudreault and Grygorczyk, 2008; Wolfe, et al., 1983; Selzner, et al, 2004; van der Wijk, 2003), hasonlóan mint a szisztémás gyulladás állapota esetén, amely gyakran halálos kimenetelű. (Fabiano, et al., 2008)

Megjegyzésre érdemes „az esszenciális zsírsavakban hiányos” állatok sokk ellenállása. (Cook, et al., 1981; Li et al., 1990; Autore, et al., 1994) Azt mutatja, hogy a többszörösen telítetlen zsírsavak központilag játszanak szerepet sokk esetén a hibás reakcióikban. Sokk esetén a sejtszintű változások mennek végbe, kálcium visszatartás, gyengeség, csökkent energia termelés. Mindezek az öregedés és degeneratív betegségek velejárói. A stressz hormonok és szabad zsírsavak szintje krónikusan megemelkedik idősebb korban, melynek egyik kiemelkedő jellemezője a stressz állapotának csökkenő elviselése és a sérülésekből történő felgyógyulás...

Az egészséges sejtek erőteljesen zsírbontók, ezért a telített zsírsavak nagyobb arányban jutnak be, mint a vízben jobban oldódó többszörösen telítetlen zsírok, különösen 4, 5, 6 dupla kötéssel. Mivel a sejtek krónikus stressz állapotába kerülnek, könnyebben veszik fel a többszörösen telítetlen zsírokat, melyek lassítják az oxidatív metabolizmust és károsító szabad gyököket hoznak létre. A szabad gyökök stresszt hoznak létre és gyorsítják az öregedés folyamatát. A szabad gyökök az öregedés és stressz hatásai és a két folyamat tényezői is.

Tartalomhoz tartozó címkék: hír