A JomTom webáruház a felhasználói élmény növelése érdekében cookie-kat használ. Webáruházunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát. Elfogadom
Termékek Menü

Napraforgóolaj - koleszterin, pajzsmirigy és ösztrogén problémák

Schramm Tamás
2015. 12. 28. 13:18:56
Napraforgóolaj - koleszterin, pajzsmirigy és ösztrogén problémák

Pajzsmirigy probléma, osztrogén túltengés, kezelhetetlen elhízás, izzadás, májfoltok. A médiában a szexuálisan átvitt vagy gyógyszerrel okozott immunhiányt (AIDS) emlitik, de még udvariasságból sem tesznek emlitést a finomitott, növényi olajokkal okozott károsodásokról.

Az immunhiányos állapot vagyis az immunrendszer gyengesége számos formában létezik. Az AIDS például a „szerzett” immunhiányra hivatkozik. A sugárzás és növényi olajok pedig „immunhiányos állapotot” hozhatnak létre. A telítetlen olajok, különösen a többszörösen telítetlenek, hasonló módon gyengitik az immunrendszer funkcióit, mint a sugárzás, hormonális egyensúly felborulása, rosszindulatú daganat, öregedés vagy vírusos fertőzések útján. A médiában a szexuálisan átvitt vagy gyógyszerrel okozott immunhiányt említik, de még udvariasságból sem tesznek említést a növényi olajokkal okozott immunhiányról.

Telítetlen olajok: Amikor az olaj telített, a molekula annyi hidrogénatomot tartalmaz, amennyihez kapcsolódni tud. A telítetlen azt jelenti, hogy néhány hidrogénatomot eltávolítottak, ami lehetővé teszi, hogy a molekula szerkezete fogékonnyá váljon a szabad gyökök támadásával szemben.

A szabad gyökök reaktív molekula részek, minden egészséges sejtben megtalálhatók, és károsíthatják a sejtet. Amikor a telítetlen olajok szabad gyökökkel kerülnek kapcsolatba, láncreakció indulhat el és a szabad gyökök szétterjedése a sejtben hozzájárul a sejt elöregedéséhez.

Az olaj avasodása akkor kezdődik, amikor a flakonban vagy szervezetben oxigén éri. Veszélyes szabad gyökök jönnek létre, és az oxigén elhasználódik.

Az esszenciális zsírsavak, az orvosi szövegkönyvek szerint „vitamin” státuszban vannak. Táplálkozással kell bevinni a szervezetbe, mert az élet nem létezik nélkülük. Ennek ellenére, képesek vagyunk saját telítetlen zsírjainkat szintetizálni akkor is, ha nem fogyasztunk esszenciális zsírsavakat. Emiatt a telitetlen olajok nem „esszenciálisak.” A kifejezés helytelen. [M. E. Hanke, "Biochemistry," Encycl. Brit. Book of the Year, 1948.]

A növényi olajok veszélyesek az egészségünkre?

Milyen növényi olajokról beszélünk? Főleg a szójabab, kukorica, napraforgó, repce, pálma és más, „telítetlen” és „többszörösen telítetlen” olajokról. Kémiailag, az olajokat létrehozó anyag, maga a többszörösen telítetlen zsír nagyon mérgező. Az olajok nagyon magas koncentrációban találhatók sok magban, és azon állatok zsirjában, melyeket táplálják velük. A friss olajok, függetlenül, hogy hidegen préselték, vagy az élő növény anyagából fogyasztják, mérgezőek, és nem létezik olyan speciális ipari kezelés, ami mérgező tenné őket. Az olajok a növény más részében kisebb koncentrációban vannak jelen, de a növényt fogyasztó állatok részére lehetetlen olyan táplálkozás, melyből hiányzik a méreg, hacsak nem laboratóriumban készül.

A mérgező telítetlen olajok neve néha „esszenciális zsírsav” vagy „F vitamin” de ezt már 50 évvel ezelőtt teljes mértékben megcáfolták.

Esszenciálisnak mondott linol- és linolénsavval és más többszörösen telítetlen zsírsavakkal etetik és hizlalják a sertéseket, kukorica, szójabab formában. A tápanyag létrehozza az állat zsírját, mely kémiailag egyezik a növényi olajjal. A késői 40-es években ugyanezeket a kémiai mérgeket használták a sertések pajzsmirigy funkcióinak elnyomásához, hogy kevesebb tápanyaggal kövérebbé váljanak. Aztán kiderült, hogy a kukorica és szójabab pajzsmirigy elnyomó hatása alacsonyabb költséggel és több hústermeléssel jár, de rákkeltő. Az állati zsír kémiailag hasonló, mint a táplálékában található zsírok, Így még mérgekkel telítetté is válnak.

Az olajokat magokból nyerik, ezért húsokban jelenlétük zűrzavart alakított ki az „állati zsírokról.” Nagy sok kutató még „telített zsír” néven említi a disznózsírt, de egyszerűen helytelen, mert a sertések szójával és kukoricával táplálkoznak.

A finomított növényi olajok egészségkárosító hatása

Gyakorlatilag a szervezet minden része veszélybe kerül a telítetlen olajok túlzott fogyasztásától. Két oka van.

A növények védelmi célból állítják elő az olajat, nem a magvak csirázásához szükséges energia miatt. Úgy védi a növény a magot, hogy az állat, mely megenné, nem tudná megemészteni, mert az olaj gátolná az emésztő enzim működését a gyomrában. Az emésztés az egyik legfontosabb alap funkciónk, az evolúció számos változatban épitette ki ezt a rendszert. Eredményeként a rendszerek károsító anyagokat tartalmaznak, melyek károsítják az emésztő rendszert.

Másik ok, amiért a magvak kora tavasszal csíráznak, hogy energiatartalékaikra akkor van szükségük, amikor az időjárás még hűvös. Normális körülmények között, a forró nyári melegben nem kell folyamatosan életképesnek lenniük. A telítetlen olajok hidegben folyékonyak, és erre minden alacsony hőmérsékleten élő organizmusnak szüksége van. Például a halak lemerevednének a hideg vízben, ha telített zsírokat tartalmaznának. A telítetlen olajok igen könnyen avasodnak (spontán oxidáció), ha melegben vannak és oxigén éri őket. A magvak nagyon kis mennyiségű E-vitamint tartalmaznak, amely az avasodást késlelteti. Amikor jóval melegebb szöveteinkben tárolódnak az olajok, közvetlenebbül vannak kitéve az oxigénnek, mint ha a magban lennének, ezért igen erős esélyük van az oxidációra. Az oxidációs folyamat károsítja az enzimeket és a sejtek más részét, különösen az energiatermelő képességüket.

A telítetlen zsírok a proteineket lebontó enzimek működését gátolják. Az enzimek nem csak az emésztéshez, hanem a pajzsmirigy hormonok előállításához, a vörös vérsejtek tapadásának eltávolításához, és a sejtek általános adaptációs képességeihez is szükségesek. Abnormálissá válik a véralvadás, növekszik a gyulladások, immunhiány, sokk, kövérség, öregedés és daganatok kialakulásának kockázata. A pajzsmirigy és progeszteron szint lecsökken. Mivel a telítetlen zsírok gátolják a gyomorban a proteinek emésztését, akkor is alultápláltak leszünk, ha úgy gondoljuk, hogy „jól táplálkozunk.”

A növények számos védelmi összetevőt, így saját rovarírtószert termelnek, hogy fogyasztásuktól elijesszék a rovarokat és kártevőket. A magvakban levő olajokban is megtalálható ez a funkció. A természetes mérgezőképességen felül, a növényeket ipari rovarirtókkal is permetezik, melyek a magolajokban koncentrálódhatnak.

Nem a többszörösen telítetlen olaj tulajdonsága a veszély, hanem a köztük és a telített olajok között kapcsolat. Az elhízás, a szabad gyökök létrejötte, az öregségi foltok megjelenése, a véralvadás, gyulladás, immunitás, energiatermelés, mind visszahat a telített és telítetlen zsírok arányára. Minél magasabb az arány, annál valószínűbb a károsodás.

Érdekes összefüggés van az olajok és ösztrogén között. Például a pubertás létrejöhet korai életkorban is magas ösztrogénszint mellett. A tényező valószínűleg szerepet játszik a daganatok kialakulásában is.

Túlzott mennyiségű telítetlen olajok fogyasztásától a szervezet minden rendszere veszélyben van. Három fő károsodás jön létre:

  • hormonegyensúly felborulása
  • immunrendszer károsodása
  • oxidatív károsodás.

Hogyan borul fel a hormonegyensúly?

A telítetlen zsírok hatására számos hormonális változás jön létre. Legjobban a pajzsmirigy funkciók vizsgálatával érhető meg. A telítetlen olajok gátolják a pajzsmirigy hormonok kiválasztását, vérkeringésbe kerülését, és a szövetek hormon válaszát. Pajzsmirigy hormonhiány esetén a szervezet a megnövekedett ösztrogén hatásának van kitéve. A pajzsmirigy hormon létfontosságú a védő hormonok, így progeszteron és pregnenolon termeléséhez. A pajzsmirigy funkció bármilyen gátlásakor azonban csökken azon hormonok szintje. Pajzsmirigy hormonok szükségesek a koleszterin használatához és eltávolításához, ezért a koleszterinszint növekedés a pajzsmirigy csökkent működésére utalhat. [B. Barnes and L. Galton, Hypothyroidism, 1976, and 1994 references.]

Hogyan károsodik az immunrendszer?

A növényi olaj gyógyszernek minősül, és mint olyan, kiüti az immunrendszert. Növényi olaj emulziót használtak daganatos betegek táplálásához, azonban felfedezték, hogy a telítetetlen olajok elnyomják az immunrendszert. Ugyanazokat az anyagokat, melyeket növényi olajjal és vízzel emulgálnak intravénás injekciókhoz, most olyan célra reklámozzák, hogy elnyomják az immunrendszert a szervátültetéses betegeknél. Az olajok étkezési célra használata veszélyes hatású az emberi immunrendszerre. [E. A. Mascioli, et al.,Lipids 22(6) 421, 1987.] Unsaturated fats directly kill white blood cells. [C. J. Meade and J. Martin, Adv. Lipid Res., 127, 1978.]

Hogyan okoznak oxidatív károsodást?

A telítetlen olajok levegővel érintkezve oxidálódnak, azaz avasodnak. A folyamat ugyanaz, mint a festékek száradásakor a szabad gyökök hatása. Magasabb hőmérsékleten felgyorsul a folyamat. A szabad gyökök reakcióba kerülnek a sejtek részével, a DNS molekulákkal és proteinekkel, majd hozzákapcsolódhatnak azokhoz a molekulákhoz, amelyek a struktúrák és funkciók abnormális állapotát okozhatják.

Mi történik, ha csak organikusan termelt növényi olajat fogyasztunk?

A túlzott mennyiségben fogyasztott telítetlen növényi olajok, mezőgazdasági kémiai anyagok hozzáadása nélkül is károsítják az emberi szervezetet. Nem alakulna ki daganat, ha nem lenne telítetlen olaj a táplálkozásunkban. [C. Ip, et al., Cancer Res. 45, 1985.] Az alkoholos májzsugorodás ismeretlen lenne, ha nem lenne telítetlen olaj a táplálkozásunkban. [Nanji and French, Life Sciences. 44, 1989.] A telítetlen olajok fogyasztásával növeljük a szívbetegség kialakulásának kockázatát, ugyanakkor megelőzhetjük, ha telített olajokat iktatunk táplálkozásunkba. [J. K. G. Kramer, et al., Lipids 17, 372, 1983.]

Mely olajok biztonságosak?

A kókuszolaj és olivaolaj az egyedüli valóban biztonságos növényi olaj, de a vaj és bárányfaggyú, melyek erőteljes telített zsírok, szintén nagyon biztonságosak. Kivéve ha az állatokat mérgezték. A kókuszolaj abban a képességében egyedi, hogy meggátolja a súlynövekedést vagy segítséget nyújt a túlsúly megszüntetésében, a metabolizmus javításával. Gyorsan metabolizálódik, és bizonyos formában antioxidáns. Az olivaolajról úgy gondolják, hogy valamennyire hizlal, de sokkal kevésbé, mint a kukorica vagy szójaolaj, és olyan antioxidáns, amely védelmet nyújt a szívbetegség és daganat kialakulása ellen.

Izraelben volt a világ legmagasabb emlőrák előfordulási aránya, amíg engedélyezték a lindán használatát, és azonnal csökkent, amikor a kormány megtiltotta használatát.

A trópusi olajok nem veszélyesek?

Általánosságban elmondható, hogy a trópusi olajok sokkal egészségesebbek a hideg éghajlaton termelteknél. Azért, mert a trópusi növények közel olyan hőmérsékleten élnek, mint testünk természetes hőmérséklete. A trópusi olajok magas hőmérsékleten is stabilok. A trópusi olajok nem avasodnak szöveteinkben, mint a hideg hőmérsékleten növekvő kukorica, napraforgó és repceolajok. [R.B. Wolf, J. Am. Oil Chem. Soc. 59, 230, 1982; R. Wolfe, Chem 121, Univ. of Oregon, 1986.]

Kiegyensúlyozott táplálkozás mellett fogyasztott kókuszolaj csökkenti a koleszterin szintjét, és pontosan ez várható, ha a táplálkozás következtében javulnak a pajzsmirigy funkciók. A pajzsmirigy funkció és metabolizmus javulása magyarázza, hogy miért soványak, szívbetegség és daganatoktól mentesek a rendszeresen kókuszolajat fogyasztó emberek és állatok.

A pálmaolaj nem ajánlott, mert kevésbé stabil, mint a kókuszolaj, azonban néhány tanulmányban azt olvashatjuk, hogy értékes tápanyagokat tartalmaz. Például antioxidánsa hasonló az E-vitaminhoz, ami csökkenti az LDL-t és a véralvadási tényezőt. [B. A. Bradlow, University of Illinois, Chicago; Science News 139, 268, 1991.]

A kókuszolaj és más trópusi olajok olyan hormonokat is tartalmaznak, melyek kapcsolódnak a pregnenolonhoz vagy progesteronhoz.

A kókuszolaj nem hizlal?

A kókuszolaj az összes olaj közül a legkevésbé hizlaló. A sertéseket tartó gazdák próbálták használni a sertések hizlalásához, de a táplálékhoz adva a sertések soványabbak lettek. [See Encycl. Brit. Book of the Year, 1946].

Milyen az olivaolaj?

Nem hizlal jobban, mint a többi növényi olaj? Ebben az esetben, mint a kókuszolajnál, a „hizlalás” többet jelent a kalóriák elégetésében, mint az olaj kalória értéke. Az olivaolaj literenként kevesebb kalóriát tartalmaz, mint a szója vagy kukoricaolaj, de a kalóriák elégetését nem károsítja annyira, mint a telítetlen olajok, ezért kevésbé hizlal. Az szűz olivaolaj a legjobb minőség, mely a daganatok és szívbetegségek ellen védelmet adó antioxidánsokat tartalmaz. [1994, Curr. Conts.]

A könnyű "light" olivaolaj milyen?

Tegnap, ma és holnap is valaki megtanulja, hogyan kell a hulladékból nyereséget termelni. Az olajpogácsából készülő alacsony minőség rendszerint avas szagú, ezért kerülendő.

Szeressük a margarint?

Számos probléma van a margarinnal. Már a gyártási folyamatban is alkalmaznak néhány mérgező anyagot, többek között olyan egyedi típusú zsírt, mely összefügg a szivbetegségek kialakulásával. [Sci. News, 1974; 1991.] Valószínűleg színezőanyagokat és tartósítókat is hozzáadnak a margarinhoz. Az újabb termékek olyan új kémiai anyagokat tartalmaznak, melyekről nem tudják, hogy hosszútávon mennyire biztonságosak.

Szeressük a vajat?

A vaj természetes A és D-vitaminokat tartalmaz és számos előnyös, természetes hormont. Kevésbé hizlal, mint a telítetlen olajok. Fél kilogramm vaj kevesebb koleszterint tartalmaz, mint a sovány csirkemell. [kb. 1/5 koleszterin van a vajban a sovány húshoz képest, kalória alapon, R. Reiser of Texas A & M Univ., 1979.].

A halolajok milyenek?

A halakból származó néhány telítetlen olaj határozottan kevésbé toxikus, mint a kukorica, napraforgó, repce vagy szójaolajok, de ez nem azt jelenti, hogy biztonságosak. Ötven évvel ezelőtt úgy találták, hogy a kutyák étrendjében nagyobb mennyiségű csukamájolaj 20-szorosára növelte az elhalálozást, a szokásos 5%-ról 100%-ra. Halolajban gazdag táplálkozástól intenzíven termelődik a mérgező lipid peroxid, a megfigyelések alapján nullára csökkentette a férfiak spermium számát. [H. Sinclair, Prog. Lipid Res. 25, 667, 1989.]

Milyen a sertészsír?

A sertészsír toxikus, mert az ipari méretekben tenyésztett sertéseket nagy mennyiségű kukoricával és szójával táplálják. A magolajok természetes toxikussága mellett, az olajok mezőgazdasági kemikáliákkal is szennyezettek. Emlődaganatos nők melleiben nagyon magas a mezőgazdasági növényvédő szerek mennyisége. [See Science News, 1992, 1994].

Miért népszerűek a telítetlen olajok, ha annyira veszélyesek?

A teljes rendszer az ajánláson, reklámon és nyereségen alapszik.
50 éve festékek és lakkok készültek szója és lenolajból. A kémikusok megtanulták, hogyan lehet kőolajból sokkal olcsóbban festéket készíteni. A nagy mennyiségű magolajat egyre nehezebb lett eladni. Ebben az időben már megtapasztalták a farmerek, hogy telítetlen olajokkal táplálva a sertések kevesebb táplálékkal gyorsabban híznak. A kukorica és szójaolaj megfelelő volt és teljesen legális.

A növényből, melyet a festékipar számára termeltek, állati táplálék lett. A sertés olcsón növekedett, ezért elkezdték hirdetését emberi fogyasztásra. Tudatosan elvonták a figyelmet arról, hogy erőteljesen hizlal. A koleszterint az olajipar egyik marketing célpontjává tette. Sajnálatosan ez tartott a leghosszabb ideig, még azt követően is, amikor bizonyítottá vált, hogy a telítetlen olajok szívinfarktust és daganatokat hoznak létre. [L.A. Veterans Hospital, 1971.]

ÖSSZEFOGLALÁS

  • A telítetlen zsírok öregítenek, összetapasztják a vért, gyulladásokat okoznak, hizlalnak.
  • Többszörösen telítetlen zsírok: kukoricaolaj, napraforgóolaj, repceolaj.
  • Telítetlen zsírok a majonéz, sült tészták, édességek összetevői.
  • Ha a sertést kukoricával és szójababbal táplálják, húsa és zsírja toxikus.
  • A halolajok magasan telítetlenek, száraz típusú hal, rákfélék olaja heti 1-2 alkalommal fogyasztható. Kerülendő a csukamájolaj.
  • Fogyasszon E-vitamint.
  • Használjon kókuszolajat, vajat és olivaolajat.
  • A telítetlen zsírok erősítik az ösztrogén veszélyes hatásait.

Esszenciális zsírsavak

A linol és linolénsavat tartalmazó, kukorica, napraforgó, repce, stb. olajok „esszenciálisak” a daganatok spontán kialakulása szempontjából. Lényeges tényezők az öregségi foltok, a máj alkoholos cirrhosis, cukorbetegség, kövérség, stressz előidézte immunhiány, sokkos reakciók, epilepszia, agydaganat, artériák merevedése, hályogok és más degenerativ állapotok kialakulásában. Az állatok számára valószínűleg az egyik legmérgezőbb táplálék.

Tartalomhoz tartozó címkék: hír